Ismerkedjen meg orvosainkkal!

MIT ÉRTÜNK ÁLTALÁNOS LABORVIZSGÁLATON?

Az egészségügyben elterjedt szóhasználat – általános laborvizsgálat – nem mindenki számára egyértelmű. Szeretnénk az alábbiakban pár mondatban érthetőbbé tenni mindenki számára, hogy mit is jelentenek az egyszerűbb laborvizsgálatok. Az általános labor egy olyan átfogó vér-, és vizeletvizsgálat, mely szerveinkről ad/adhat felvilágosítást.

MÁJFUNKCIÓ:

• GOT,
• GPT,
• GGT,
• ALP,
• össz.Bilirubin,
• konj.Bilirubin,
• LDH

Mit mutat?
Májfunkciós vizsgálatok esetén vérfertőzések (hepatitis, mononucle-osis, stb.), gyógyszer vagy alkohol okozta májkárosodás, daganatos betegség mutatható ki.

Máj feladata
A máj szerepet játszik a méregtelenítésben, szénhidrát-, fehérje- és zsíranyagcserében. A májsejtek jól regenerálódnak, de ha sokáig fennáll a májkárosító hatás, a folyamat vissza-fordíthatatlanná válik.

VESEFUNKCIÓ:

• Karbamid,
• Kreatinin,
• se.Húgysav,
• Na,
• K,
• Cl

Vese feladata:
A vesék feladata elsősorban a só- és vízháztartás illetve az anyag-cserefolyamatok szabályozása, továbbá a vizelet előállítása. A vese-funkció vizsgálata során a mért értékek egymáshoz való vIszonyát kell nézni. Súlyos vesekárosodásnál többszörösére emelkedhet a Karbamid és Kreatinin értéke, de a Karbamid szintje lehet magasabb túlzott fehérje bevitel vagy gyomorvérzés esetén is.

ZSÍRANYAGCSERE:

• Koleszterin,
• Triglicerid,
• HDL
• LDL koleszterin.

Mit mutat?
Ezek a klasszikus vérzsírok, amelyeket mérni szoktunk egy általános labor alkalmával. Mindenki számára ismert, hogy a magas vérzsírok rizikófaktorai a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek.

A Koleszterin értéke általában örökölhető, míg a Trigliceridet jelentősen befolyásolja az étrendünk.

A HDL koleszterin a köznyelvben a jó vagy az ún. “védő“ koleszterin, melynek értéke ha magasabb, az esély a fent említett betegségek kialakulására kisebb lesz. Az LDL avagy a “rossz“ koleszterin lerakódhat az erek falára, ún. plakkokat létrehozva ezáltal, melyek az érszűkületért felelősek. Ilyen állapotban jóval nagyobb az esélye egy infarktusnak vagy agyvérzésnek.

Léteznek speciális vizsgálatok, melyekkel pontosabban meg tudjuk határozni a betegségek kockázatát, ezek azonban nem tartoznak a klasszikus TB-s ellátáshoz.

Ilyen vizsgálat példul a Lipoprotein öröklött rizikófaktor értékének kimutatása, mely az előzőekkel szemben étkezéssel nem befolyásolható és szerepet játszik a szívinfarktus és a koronária betegségek kialakulásában.

VÉRCUKOR: Mind alacsony, mind magas értéke komoly tüneteket okozhat.

HUGYSAV

Mit mutat?
Purin vegyületek lebontásából származó végtermék. A purin vegyületek a táplálékkal fehérje formájában jutnak az emésztőrendszerbe. Az emésztés folyamata során a bekerült fehérje nagy része húgysavvá alakul és a keringésbe kerül. Így például aki sok húst eszik, annál magasabb a purin szintje a vérben. Túlzott alkoholfogyasztás esetén is magasabb lehet az eredmény. Ennek oka, hogy az alkohol gátolja a húgysav szintézist, így azok kristályok formájában lerakódnak az ízületekben és fájdalmassá teszik azokat.

Ugyanez a helyzet a köszvény betegségben szenvedőknél is. Ezen kívül bizonyos szövetszéteséseknél, vérképzőrendszeri betegségekben, ólommérgezésben is emelkedhet. A húgysav felhalmozódhat a vesékben és vesekövet is okozhat.

SÜLLYEDÉS

Mit mutat?
Valamikor igen kedvelt vizsgálat volt a gyulladások, fertőzések kimutatására. Manapság azonban sokkal specifikusabb vizsgálatok vannak erre a célra, például:

CRP, melynek előnye, hogy csak a fennállló gyulladás esetén emelkedett. Abban a pillanatban, hogy megszűnt a probléma, visszahúzódik normál szintre. Ezzel szemben a süllyedés akár hónapokig is eltérést mutathat, holott az már rég nem indokolt. Mivel értéke számtalan betegségben lehet magasabb, nem tekinthető specifikus vizsgálatnak. Előnye azonban, hogy CRP-nél egyszerűbben, olcsóbban meghatározható.

FEHÉRVÉRSEJT:

Mit mutat?
az immunrendszer sejtjei, amelyek megvédik a testünket a fertőző betegségektől és az idegen anyagoktól. A fehérvérsejtek az egész testben megtalálhatók a vérben és a nyirokrendszerben is.

Szintje emelkedik:

• Gyulladásos, fertőzéses állapotoknál,
• leukémia esetében

Szintje csökken:

• kemoterápia,
• csontvelőkárosodás,
• toxikus gyógyszerhatások esetében.

Különböző fehérvérsejtek vannak, melyek százalékos eloszlása a fehérvésejt számmal együtt értékelve akár kész diagnózissal is szolgálhat az orvosnak. A fehérvérsejtek csoportjába tartoznak a

• neutrofil granulociták, (az ún. genny vagy falósejtek)
• limfociták vagy más néven nyiroksejtek (nyirokrák esetében igen magas százalékban található),
• monociták, melyek szintén eltérést mutathatnak rákos folyamatoknál, mononucleosisnál, fertőzések esetén.
• Az eozinofil sejtek biznyos élősködők ellen harcolnak, ezért pl. bélférgesség vagy malária esetén is megnőhet értékük, de allergiás szervezetben is kimutatható.
• A bazofil sejtek felelősek az allergiás immunválaszért, mert kibocsájtják a gyulladást létrehozó anyagot, ezen kívül rosszindulatú folyamatoknál is lehet eltérés.

VÖRÖSVÉRSEJTEK és paramétereik:

Mit mutat?
A képzésüket stimuláló hormon az eritropoetin, mely a vesében termelődik, így vesekárosodásnál szinte törvényszerű a vörösvérsejtek csökkenése. Ezáltal akár súlyos vérszegénység is kialakulhat.

Számuk:

• egy felnőtt férfi szervezetében 5,0-5,4 millió
• egy felnőtt nő esetében 4,8-5,0 millió, 1 μl vérben.

A vörösvértestek szállítják az oxigént és szerepük van a széndioxid szállításában is.

Emelkedett értéke

• előfordulhat például folyadékvesztéskor (szomjazás, nagyobb bőrfelületek megégése esetén). A vvt-szám növekedése egyebek mellett a keringés megterhelésével, a trombózis veszélyének fokozódásával jár.

Hemoglobin: A hemoglobin a vér festékanyaga, mely a vörös vértestekben található. Az oxigén a vérben a hemoglobinhoz kapcsolódva szállítódik a tüdőből a szövetek felé.

Mit mutat?
A vizsgálat a hemoglobin mennyiségét méri a vérben.

Ha alacsony a hemoglobin szint:
legtöbbször vérszegénység, a csökkent vörösvértestszám következménye, melynek hátterében általában vérvesztés, vashiány, B12-vitamin, illetve folsav hiánya áll.

Ha a hemoglobinszint emelkedett:
lehet olyan állapotokban, mely a vörösvértestek koncentrációjának emelkedésével jár:

• kiszáradás,
• vörösvértest-túltermelés,
• egyes tüdőbetegségek,
• hegyvidéki tartózkodás.

Hematokrit:

Mit mutat?
A hematokrit érték a vérben lévő szilárd véralkotók (vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék) aránya.

Trombocita:

Mit mutat?
A vérlemezkék a véralvadásban játszanak szerepet, a vérben keringve az érfal sérülése esetén összecsapódnak és betömik az érfalon kialakuló hámhiányt. Számuk csökkenése vérszegénységhez vezet.

Vas:

Mit mutat?
A vas a vér oxigénszállító fehérjéjének, a hemoglobinnak fontos alkotóeleme. Vashiány esetében vérszegénység alakul ki, a vér oxigénszállítási kapacitása csökken, mivel a vörösvértestek hemoglobin-tartalma és mérete kisebb a normálisnál.

A vérszegénység tünetei:

• sápadtság,
• gyengeség,
• szédülés,
• koncentrációs zavarok.

A vas lerakódik a máj és lép sejtjeiben és bár a lerakódások aránylag ártalmatlanok, hosszú idő után a máj- és szívizom károsodásához vezethetnek.

TELJES VIZELETVIZSGÁLAT:

Mit mutat?
Rutinszerű vizsgálat fertőzés, anyagcsere rendellenesség, vesebetegség felismerésére. Szerepel a kimutatásban:

• fajsúly,
• vizelet pH,
• fehérje cukor,
• UBG,
• bilirubin,
• nitrit,
• haemoglobin,
• üledék,
• keton.